Barnamezők a posztmodern társadalmakban
- raktárpiaci hírek -
- 2012. Április 23.
A Barnaövezetek Budapesten sorozatunk első részében megállapítottuk, hogy mivel a főváros közigazgatási területének közel 13 %-a ipari övezet, ezért a barnaövezeti város- és ingatlanfejlesztések óriási potenciált jelentenek.
Manchester és a posztmodern
De először tisztázzuk, hogy konkrétan mi is az a barnaövezet. A barnamező (brownfield) fogalma az 1980-as években bukkant fel először, és akkoriban az elhagyott ipari területeket jelentette. Nem véletlenül származik a kifejezés az angol nyelvből, hiszen Amerikát és az angolszász országokat érintették először a dezindusztrializációs folyamatok. Ez a csodálatos kifejezés azt jelenti, hogy egy csomó iparág csődbe ment, vagy a termelés volumene és technológiája átalakult, és helyükön új munkafolyamatokat és munkahelyeket kellett kialakítani.
Gondoljunk csak az angol ipari övezetre, például Liverpoolra, Birminghamra vagy Manchesterre. Világhírű futballcsapataikat látva az átállás elég sikeresnek bizonyult. És ugye akkor indult el hódító útján a loft is, csakhogy minden körbeérjen. A világgazdasági korszakváltásban, a posztfordi gazdaság létrejöttének és a nyomában kialakuló posztmodern társadalom időszakában alakult ki tehát a barnamező fogalma? hogy valami nagyot mondjunk.
Uniós tudorok
Aztán egyre több fejlett országban gyorsultak fel a dezindusztrializációs folyamatok. Az Európai Unióban a CLARINET (Contaminated Land Rehabilitation Network Technologies) munkacsoport kissé jobban árnyalta a fogalmat, talán azért is, hogy az apparátok és az ún. szakértők kicsit jobban megdolgozzanak a pénzükért. Szerintük a brownfield az a hely, ahol korábban ipari tevékenység folyt, de mára véget értek az aranyidők, és jelenleg elhagyott a terület, vagy legalábbis kevésbé hasznosított. Utóbbiak közé sorolható, mikor lerobbant gyárépületeket kisebb-nagyobb vállalkozások raktárként hasznosítanak.
Emellett a barnamezőre jellemző még, hogy feltárt vagy feltételezett szennyezettségi problémákkal küszködik. Mifelénk a nagy Kelet-Közép-Európában aztán még inkább jellemző probléma a súlyos környezetterhelés és -szennyezés, elég csak a több évig húzódó csepeli balhéra gondolnunk. Azonban egyéb gondok is felmerülhetnek, ugyanis a környezeti szennyezettség mellett jelentős problémát jelenthet a tulajdonviszonyok rendezetlensége, gondoljunk megintcsak Csepelre, ahol annyi a tulajdonos, mint égen a csillag.
A barnaövezetek az uniós potentátok szerint főként a városi térségben találhatók (óriási megfigyelés), és a hatékony újrahasznosítása érdekében beavatkozásra van szükség. E zseniális gondolatokat összefoglalva tehát a barnamezős területek kisebb hatékonysággal hasznosított vagyis alulhasznosított, esetenként kiürült volt iparterületek. De ide soroljuk a rosszul hasznosított, vagy elhagyott vasúti és már kiürült katonai területeket is.
Hazai terepen
A budapesti barnaövezetek felkutatásában mankóul szolgálhat Kukely-Barta-Beluszky-Győri Barnamezős területek rehabilitációja Budapesten c. nagyszerű tanulmánya. Ők is osztályoztak egy kicsit. Szerintük három fő területtípust sorolhatunk ide. Egyik az ún. átmeneti terület: a belváros és a kertváros között elhelyezkedő térség, amely tartalmazza a barnamezőt és a hozzákapcsolódó, nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeket, zöldterületeket (temetők, parkok, sportpályák stb.), valamint a közlekedés-szállítás térségeit.
Második megfogalmazásuk szerint hazai viszonylatban az ún. barnamezős térség kompakt egészt alkot: ezek a tradicionális ipari területek közlekedési, lakótelepi zárványokkal. Ez a valódi és klasszikus barnaövezet, amely ugye Budapest területének 13 %-a, vagyis 68 négyzetkilométer. Ezek egy része már megújult.
Harmadsorban pedig ide soroljuk magát a rozsdaövezetet is, amely a barnamezős térség még meg nem újult területe, azok a térségek, amelyeket korábban intenzíven hasznosítottak, ám az itteni tevékenység intenzitása visszaesett vagy teljesen megszűnt. Ezek közé sorolható a leromlott infrastruktúrával rendelkező elhagyott üzemépületek, raktárak, iparvágányok.
1. rész Hol vannak a budapesti aranybányák?
folytatjuk
+++
Az iroda.hu-csoport internetes felületein megjelenő saját cikkek a kiadó szellemi tulajdonát képezik. Másolásukhoz, utánközlésükhez a kiadó engedélye szükséges. A kiadó saját tartalmak esetében, csak és kizárólag a lead átvételéhez járul hozzá, mely után a cikk linkjét kérjük elhelyezni!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal. Kifogás esetén, kérjük forduljon a blog szerkesztőjéhez.
Hozzászólások: 0