Nem jár hitel a hazai cégeknek
elemzések hír
2012. február 02. - Belföld,elemzés,hitel
A vállalati hitelezés 2013-ig biztosan nem indul be, és akkor is csak mérsékelt likviditásra lehet számítani.
Az állam a garanciavállalás erősítésével tudná erősíteni a folyamatot. Az értékpapír-vásárlás csak a hitelpiac teljes kiszáradásakor merülhet fel.
A magyar bankrendszernek a végtörlesztésből adódó vesztesége a becslések szerint 210 milliárd forint lehetett. Az ugyancsak nagy terhet jelentő bankadó bár fájó, el kell ismerni, ha különböző formákban, de Európa több országában is jelen van. Ezzel meg kell tanulni együttélni - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Világgazdaság által szervezett konferencián.
Hozzátette: a mostani válságnak számos, a hitelpiacra ható következménye lesz. A likviditás drágább és szűkebb lett, így a hitelkiráamlásnál csak lassú növekedés prognosztizálható. A korábbi expanzió helyett optimalizálás lesz a bankoknál, megváltozik a hitel szerepe is. A lakossági hitelkínálat egyik oldalról szűkebb lesz, másik oldalról a kereslet is visszaeshet a mostani svájci frankban való eladósodás tapasztalatai miatt.
Míg az állami vállalatoknak és az önkormányzatoknak folyósított hitelek az egyik legvonzóbb üzletet jelentették, az államhoz kötődő szuverén kockázatok ezt felülírták.
2013 végén kerülhet legkorábban sor arra, hogy beinduljon a vállalati hitelezés - vázolta Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitás igazgatója. Az itt tapasztalható visszaesés jóval nagyobb - 4-5 éves - időszakot fed le, mint a válságot általában jellemző maximum 2-3 év. Ez nem csak rövid távú problémákat jelent, hanem már a potenciális növekedést is veszélyezteti. Ha ugyanis a kisvállalkozások nem jutnak forgóeszközhitelhez és bedőlnek, az hosszú távon hatással van az ország lehetőségeire.
A hitelezés visszaesésének kínálati és keresleti okai egyaránt vannak, a kettő közti arány megközelítőleg kétharmad-egyharmad az MNB kutatása szerint. A helyzetet mindenképp nehezíti, hogy a vállalati hitelképesség megítélésén jelentősen szigorítottak a bankok, ugyanakkor nem ez az egyetlen szempont, amely alakítja a hitelezést. A vállalatok pénzügyi mutatói a válság alatt romlanak, ezért ha a bankok nem is szigorítanának, akkor is kevesebben jutnának hitelhez. MIndemellett jelenleg a bankok hitelezési hajlandósság 50-60 százalékban, a hitelezési képességük 50-40 százalékban határozza meg a kínálati oldal felől magyarázott hitelszűkét.
A cégektől elvárt hitelkamatot érdemes részeiben vizsgálni és elkülöníteni benne a bedőlési kockázatot. Ahol utóbbi magas, ott a jegybanki alapkamatnak a kereskedelmi bankokra gyakorolt hatása csak mérsékelt lehet. Így az irányadó ráta csökkentését a legjobb esetben is csak a nagyvállalatok költségeiben jelenne meg, a kkv-knál nem. A garanciaszervezetek támogatásán keresztül azonban tudná javítani a kis- és középvállalatok helyzetét az állam. Ez hatékonyabb formája lehet a hitelezés ösztönzésének, mint az MFB-n keresztül történő finanszírozás, mivel utóbbi állami forrásokat igényel, előbbinél viszont a bankok biztosítják a forrást.
Emellett többször felmerül a kérdés, hogy a jegybank miért nem vásárol vállalati kötvényeket. Ez a kérdésfelvetés eleve pontatlan, mivel Magyarországon ez kevés céget érint. Hasznosabb lenne akkor már értékpapírvásárlásról beszélni. Azokban az országokban, ahol a jegybank él ezzel a lehetősséggel, ott már erre komoly piac létezik, és a központi bank célja fenntartsa azokat. Ha leállna itthon teljesen a hitelezés, érdemes lehet megteremteni a piac kialakításához szükséges feltételeket, de erre csak a legszélsőségesebb esetben kerülhet szóba: akkor, ha a hitelpiac teljesen kiszáradt - tette hozzá Nagy.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal. Kifogás esetén, kérjük forduljon a blog szerkesztőjéhez.
.jpg?width=60&cropratio=6:6&image=/resources/hirek_hu/25241_thumbnail_(2).jpg)
Hozzászólások: 0